Ezópusz meséin láthatóan nem fog az idő. Hiába telt el keletkezésük óta több ezer év, a legendás görög meseíró történetei ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak. A ravasz róka, a büszke oroszlán vagy a rátarti csóka kalandjait olvasva sok mindent megtudhatunk az emberi gyarlóságról, önzetlenségről és becsületességről, a humoros illusztrációk pedig remekül kiegészítik, új nézőpontból láttatják e régi klasszikusokat.
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
Robert Louis Stevenson (1850-1894) angol író már gyermekkorában regényes történetekkel szórakoztatta magát betegágyán.
Párviadallal kezdődik a történelmi regény: a koppányi vár török urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A halálra sebzett török tiszt utolsó percben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát, akit magyar felesége szült, vegye gondozásába. Így bontakozik ki a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a dunántúli végvári harcok hétköznapjait. Fekete István legelső regényét, amely a mai napig a szerző egyik legnépszerűbb műve, most a Móra Kiadó felújított formában adja közre.
Jókai Mór az 1850-es évektől népszerű íróvá vált, azonban a meghatározó fiatalkori élmény, a forradalom és szabadságharc témájával igazán csak a kiegyezés után foglalkozhatott, A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg.
A Naprendszerben keringő valamennyi égitest közül a Mars hasonlít leginkább a Földhöz. Már az ókorban is megmozgatta a csillagászok fantáziáját. Mostanra az űrszondáknak és a marsjáróknak köszönhetően számos titkát megismerhettük. Ha minden jól megy, a nem túl távoli jövőben oda is látogathatunk. De válhatna-e otthonunkká a vörös bolygó? Hogyan keletkezett a Mars? Hogyan lehetne vízzel, élelmiszerrel és oxigénnel ellátni egy Mars-kolóniát?
A növények fontos megújuló nyersanyagok, hihetetlen, hogy mi mindent ki lehet hozni belőlük. A fűből papírt, a repcéből üzemanyagot lehet készíteni, a kukoricából biogázt erjesztve áram termelhető, a burgonyából pedig bio- műanyag állítható elő! No de milyen lehetőségek adódnak még, és tényleg környezetbarát minden megújuló nyersanyag? Tudtad, hogy létezik fenyőgyantából készített rágógumi? Hihetetlen, hogy a paratölgy kérgét még az űrutazásokhoz is felhasználják!
A repüléssel kezdetben csak vakmerő kalandorok próbálkoztak, de mára a hétköznapjaink részévé vált. Naponta több mint százezer repülőgép emelkedik a magasba. De hogyan működik a hajtómű? Mi történik a repülőtéren? Mi tartja a gépeket a levegőben? Mivel foglalkoznak a repülőtéri irányítók?
Tudj meg mindent a világ legnagyobb repülőgépeiről!
Szeretnél pilóta lenni? A könyvből az is kiderül, hogy mit kell ehhez tenned!
A Vénuszon a gyarmatosító emberek víz alatti civilizációját katasztrófa fenyegeti. A Tudományos Tanács legfiatalabb tagja, David „Lucky” Starr a bolygóra érkezve azzal szembesül, hogy egyre többen esnek valamilyen elmekontroll áldozatául. Egy későbbi kalandja a Merkúron játszódik, ahol egy nagyszabású projekt keretében azon dolgoznak, hogy a Föld jövője érdekében napfényt juttassanak a világűrbe.
Rick Riordan, a szerző a legújabb amerikai Rowling. Eredeti, friss hang jellemzi – óriási a sikere! A regény alapja a legrégebben futó, legnépszerűbb, legelevenebb szappanopera, a görög mitológia. Mindez vagánysággal, egy „problémás” fiú küldetésével fűszerezve. A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni? Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minotaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mítikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, némelyiküket felbosszantotta: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.
Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot.
Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyrészt a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes önéletrajzi elemek (Debrecen, az intézet) erősítenek. A regényből 1978-ban több részes filmváltozat készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.
„Ez a könyv olyan terveket es részleteket fed fel, amelyek megmutatják Pandora világának gazdagságát és mélységét, így lehetővé teszi, hogy elindulj a saját utadra Pandorán. És ez még csak a kezdet.” Sigourney Weaver Merülj el James Cameron Avatarjának lenyűgöző folytatásában, az Avatar: A víz útjában.
Fedezd fel James Cameron Avatarjának elképesztő világát! Látogass el a Pandorára, és térképezd fel minden apró részletét a kivételes földrajzától kezdve a növény- és állatvilágán át az egekig és a tengerekig. Ismerd meg a na’vik kultúráját és a korábban ismeretlen tájak különböző klánjait. Találkozz azokkal az emberekkel, akik kizsákmányolnák ezt a fantasztikus birodalmat, és azokkal is, akik meg akarják óvni. Légy te is egy a felfedezők közül! Zoë Saldana előszavával és Jon Landau bevezetőjével
Madách Imre alig több mint egy év leforgása alatt – 1859 februárja és 1860 márciusa között – alkotta meg a magyar irodalom talán legkiemelkedőbb drámai alkotását, Az ember tragédiáját. Arany János javításai után a mű végül 1862-ben jelent meg nyomtatásban, és bár szerzője nem színpadra szánta, 1883 óta mégis töretlenül játsszák a magyar színházak.
A Paul French álnéven írt ifjúsági sorozat Isaac Asimov könnyed és kalandos oldalát mutatja meg, miközben nem ad fel semmit a klasszikus science fiction tudományos igényességéből és a szerzőre jellemző sodró és világos stílusból. Az első két könyv, Az Űrvándor és Az aszteroidák kalózai most közös kiadásban, új fordításban jelenik meg.
