Vásárold meg most kedvezményes könyvcsomagban:
Nimo és kicsi Zen két apró erdei manógyerek, lakhelyük a Rengeteg-erdő, barátaik az erdei élőlények. Minden napjuk csupa kaland és felfedezés.
Most megismerheted őket Te is! Megjelent nyomtatott könyv formájában a Nimo és kicsi Zen kalandjainak 1. és 2. része, Az idegen szarvasbogár és Az elkóborolt őzgida.
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét…
Ki ne hallotta volna ezeket a fülbemászó sorokat? A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak. Pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg, aki kétféle illusztrációt is készített a megható történethez. A Móra Könyvkiadó mostani régi-új kiadása stancolt formában, nem a megszokott krétarajzokkal adja közre a verses mesét, hanem a grafikus majdnem kétszer annyi gyönyörű festményével.
Egy öreg fa gyökerei között lakott Kippkopp, a gesztenyefiú és Tipptopp, a gesztenyelány.- Úgy szeretem ezt a kuckót! – szólt Kippkopp egy napon. – Szép, szép… – sóhajtott Tipptopp – csak hiányzik belőle valami.- Ugyan mi?- Hát… egy gyerek.- Ezen könnyen segíthetünk!- kiáltotta Kippkopp. – Azt hiszem, éppen megérett a vadgesztenye!Odasiettek a gesztenyefához, de csalódottan látták, hogy a fa alatt csak néhány tüskés, zöld gömböcske hever…” – kezdődik a mese.
A Kerek világ sorozat célja, hogy a gyerekek ne csak megismerjék, de saját maguk meg is tapasztalják a bennünket körbevevő világ csodáit.
Ki ne hallott volna a világ legigazságosabb uralkodójáról, a furfangos Mátyás királyról? Mátyásról, aki óvja a szegényeket és elesetteket, móresre tanítja a dölyfös hatalmaskodókat, és jót nevet, ha valaki még az ő csavaros eszén is képes túljárni? Gazdagon illusztrált kötetünkben százat gyűjtöttünk össze a legjobb Mátyás-történetekből, köztük olyan örökérvényű fabulákat, mint Az igazmondó juhász, A kolozsvári bíró és az Egyszer volt Budán kutyavásár. Miközben jót derülünk az országot álruhában járó legendás király éles elméjén, illetve a pórul járt kapzsi uraságokon és haszonlesőkön, tanulunk is: erkölcsről, igazságról és bölcsességről.
Bálint Ágnes Duna mellett játszódó történeteinek szereplői Vivike, a vízitündér, Valdi, a vízimanó, valamint barátaik, a békák, darazsak, tücskök és egyéb kis rovarok. Kalandjaik során úgy adnak ismereteket az évszakokról, az életről, a világról, hogy közben nem akarnak mást, mint elmesélni a vízitündér és a vízimanó egymásra találását és szerelmét.
A kötet új formában való kiadása tisztelgés a szerző előtt, akinek ez volt az utolsó könyve. A kedves történetek Pásztohy Panka elbűvölő illusztrációi által elevenednek meg.
Szabó Magda gyerekversének játékos rímei a legkisebbekhez szólnak.
Jó böngészést az oldalunkon, a beszerzett könyvekhez pedig kalandos elmebeli utazásokat, élményeket, a felolvasásokhoz, meseolvasáshoz pedig a közösen eltöltött idő varázsát kívánjuk!
Liza és apu karácsonyfát vásárolnak. Liza kiválaszt egy JÓ nagyot. Apu hazacipeli. JÓ nehéz! Liza és apu feldíszítik a fát. De NAGYON furcsa hangok jönnek a fa belsejéből… Mi lehet ez? A titokra karácsony estéjén fény derül… Szívmelengető karácsonyi mesekönyv Harcos Bálinttól, Agócs Írisz csodálatos rajzaival.
Elmehet-e a mese vakációra, és hogy néz ki a Mesetündér? Hol van a Boldogság szigete, és mitől lesz nehéz egy kétgarasos? Mi történik akkor, ha egy király puliszkát szeretne reggelizni, vagy ha egy királyfi halhatatlanságra vágyik?
Móricz Zsigmond jellegzetes, játékos és ízes stílusával tolmácsolja a mulatságos, bölcs vagy éppen historizáló meséket, melyek amellett, hogy a fenti kérdésekre is felelnek, életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt, garantált kikapcsolódást nyújtanak. Móricz a mesék szókincsét, fordulatait és humorát a magyar népnyelvből meríti. Gyermekírásainak egyik fontos jellemzője, hogy nem a felnőtt, gyakran erőltetett mesterkéltségével fordul a kicsik felé, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek és a könyv kapcsolatáról így vall: „Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül.”
Gyermekeknek szánt írásai – így az itt közölt meséi is – kiválóan alkalmasak e nemes cél megvalósítására: egy jó könyvvel, méltó módon gazdagíthatják a kisgyermekek könyvtárát.
Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigorú apa felkér egy építészt, hogy bontsa le a tákolmányt, de a férfi inkább Peti pártjára áll. Össze is barátkozik Bruckner Szigfriddel, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánnal, aki a feleségét, Szilviát keresi. Izgalmas nyomozás indul a városba érkező cirkuszban, ahol egy erőművész meg egy légtornász is segíti Petiéket. De vajon sikerül-e Szigfridnek még egyszer porondra lépnie?
Egyszer fába szorult egy két (vagy három) szemű hernyó. Keserves jajongására a fa köré gyűltek a környéken járó állatok: a medve, a farkas, a kecske, a róka, a nyúl, a borz, az egér, a hőscincér és a katicabogár. Hosszas tanakodás után úgy próbálnak segíteni szegény hernyónak, hogy egymás hátára állnak, hátha úgy ki tudják szabadítani. De ki kinek a hátára kapaszkodjon? És vajon el tudják-e érni a síró-rívó hernyót?
Lázár Ervin humoros története először jelenik meg önálló kötetben, Kárpáti Tibor rajzaival.
A magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.
„A világ végén túlnan valahol,
volt egyszer egy királyi palota,
hetvenhét tornya szikrázott a napban,
sarkig tárva hetvenhét kapuja…”
Kormos István sarkig tárja a mesevilág kapuját az olvasó előtt. Verseiből régi kedves ismerősök lépnek elő a hős kiskondástól a csángó Erőntúlvalóig. A magyar népmesekincs legjavából válogatott történetekből megtudjuk, hogyan mentette meg a királyfi a háromágú tölgyfa tündérének életét, miképp nevettette meg az aranyszőrű bárány az egész udvart, és milyen furfanggal segítette trónra a macskakisasszony a király legkisebb fiát. A népi fordulatokban gazdag nyelv otthonosságát varázslatosan egészíti ki a Kormosra oly jellemző vidám verszene. A mesék alakjai ezúttal Nagy Norbert képein elevenednek meg az olvasó számára.
Rick Riordan, a szerző a legújabb amerikai Rowling. Eredeti, friss hang jellemzi – óriási a sikere! A regény alapja a legrégebben futó, legnépszerűbb, legelevenebb szappanopera, a görög mitológia. Mindez vagánysággal, egy „problémás” fiú küldetésével fűszerezve. A tizenkét éves Percy Jacksont eltanácsolják az iskolából. Megint. Bármennyire igyekszik, úgy tűnik, képtelen távol tartani magától a bajt. De tényleg szó nélkül végig kell néznie, ahogy egy kötekedő kölyök molesztálja a legjobb barátját? Tényleg nem szabad megvédenie magát az algebratanárnővel szemben, amikor az szörnyeteggé változik és meg akarja ölni? Természetesen senki nem hisz Percynek a szörny-incidenssel kapcsolatban; abban sem biztos, hogy magának hisz. Egészen addig, míg a Minotaurusz be nem kergeti a nyári táborba. Hirtelen mítikus lények járkálnak ki-be a lakokba és Percy görög mitológia könyve megelevenedik. Rájön, hogy az olimposzi istenek a huszonegyedik században is élnek. Sőt, ami ennél is rosszabb, némelyiküket felbosszantotta: Zeusz villámát ellopták, és Percy az első számú gyanúsított. Percynek mindössze tíz napja van arra, hogy megtalálja és visszaadja a Zeusztól ellopott holmit, és békét teremtsen a háborúságban álló Olimposzon.
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét…
Ki ne hallotta volna ezeket a fülbemászó sorokat? A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak. Pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg, aki kétféle illusztrációt is készített a megható történethez. A Móra Könyvkiadó mostani régi-új kiadása stancolt formában, nem a megszokott krétarajzokkal adja közre a verses mesét, hanem a grafikus majdnem kétszer annyi gyönyörű festményével.
Jókai Mór az 1850-es évektől népszerű íróvá vált, azonban a meghatározó fiatalkori élmény, a forradalom és szabadságharc témájával igazán csak a kiegyezés után foglalkozhatott, A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg.
A falevelek susognak a szélben. A harkály a fatörzsön kopácsol, költőodút váj a fiókáinak. Sötétedés után a borz élelem után kutat a bokrok alatt. Az erdő talajában nyüzsög az élet. Menj az erdőbe kirándulni, rengeteg felfedezni való vár! Ismeretterjesztő könyv önálló olvasásra. Ebben segítenek: a nagy méretű betűk, a rövid bekezdések, a szövegértést fejlesztő tudáspróbák.
Egy mezei egérke megelégeli az őszi esőket, a koplalást, gondol egyet, és bemerészkedik a faluba. Vajon igazat beszélnek az öregebbek, hogy a házi egerek semmiben sem szenvednek hiányt?
Ki ne ismerné A rendíthetetlen ólomkatona, Pöttöm Panna vagy A kis gyufaárus leányka meséjét gyerekkorából? Hans Christian Andersen, a világhírű dán meseíró szívszorító és tanulságos történetei generációk számára nyújtottak bepillantást a szerző olykor szomorkás, olykor felemelő mesevilágába.
Csukás István Kossuth-díjas író legendává lett mesehőse, Süsü, a sárkány.
A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezés, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.
