Vásárold meg most kedvezményes könyvcsomagban:
Nimo és kicsi Zen két apró erdei manógyerek, lakhelyük a Rengeteg-erdő, barátaik az erdei élőlények. Minden napjuk csupa kaland és felfedezés.
Most megismerheted őket Te is! Megjelent nyomtatott könyv formájában a Nimo és kicsi Zen kalandjainak 1. és 2. része, Az idegen szarvasbogár és Az elkóborolt őzgida.
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
A magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.
Ég és föld találkozóhelyén, a háztetőkön dolgozik a kéményseprő. Kelemen megmenti a város lakóit – de a sapkáját senki nem veszi fel a sárból. Fiatal voltam, körülbelül húszéves, amikor megszületett bennem ez a mese. Azóta őrizgettem saját magamnak. Most elengedem, olvassák el mások is. Szegedi Katalin költői képeivel új életet kapott a réges-régi mese, és remélem, ma is lesznek, akiknek örömöt szerez, és akiket megvigasztal. A mesében benne van a hatvanas évek csodavárása, az, hogy semmi sem lehetetlen, s a hozzád méltó párod pillanatok alatt rád találhat. Marék Veronika
Móra Ferenc verses ábécéjét játékos olvasási gyakorlatokkal Justné Kéry Hedvig egészítette ki. A gyerekeknek szóló kötetet K. Lukáts Kató rajzai díszítik.
„Hozzáértők szokták elemezni, boncolgatva bizonygatni, hogy egy vers, rajz, festmény, bármi, amit alkotásnak, vagy éppen műalkotásnak nevezünk, az mitől szép, jó vagy éppen zseniális, esetleg csapnivaló. Magamat ilyesmire alkalmatlannak tartom. Nem tudom megmondani, hogy Bartos Erika az olvasni se tudó óvódásoknak ajánlott (valójában az édesanyáknak vagy éppen a fölolvasni inkább ráérő nagyiknak, dédiknek szánt) versei mitől olyan talpraesettek, megtanulásra ingerlők.
Tessék végigfutni a rajzos tartalomjegyzék csupa egyszavas címein! Villamosra, trolibuszra, még utcaseprő autóra is kapaszkodhatsz, ha belefáradnál a szemlélődésbe. Hernyó, Csacsi, Tücsök, Szarvasbogár…
A hatkötetesre tervezett sorozat tematikusan és mesésen mutatja be Budapest gyerekek számára érdekes helyeit. A Budapest környéke című kötetből a fővárost körülvevő érdekességeket ismerhetjük meg. A könyvhöz foglalkoztatófüzet is készült. Tudod-e, hogy a Budakeszi Vadasparkban több mint ötvenféle állatot láthatsz? Tudod-e, hogy Vácrátóton van egy szép botanikus kert? Jártál már a Gödöllői Királyi Kastélyban, a solymári várban vagy a szentendrei Skanzenben? Tudod-e, hogy Veresegyházon medvéket etethetsz, Gödön pedig fürödhetsz a Dunában? Bartos Erika, a Bogyó és Babóca sorozat írója és rajzolója, akinek munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, egy kedves történet és részletgazdag rajzok segítségével kalauzolja végig az óvodáskorú olvasót Budapest környékének nevezetes helyszínein.
„Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok! segítsetek Vuknak, a kisrókának!” Így panaszkodik az árván maradt rókakölyök, akit végül nagybátyja, az öreg Karak nevel fel. Ő tanítja meg mindendre, amit egy felnőtt rókának tudnia kell. Vuk lesz az erdő leghíresebb vadásza, többször is csúfot űz a falusi kutyákból, és túljár a villámló bottal járó Simabőrű eszén. Ám nem sejti, hogy a legnagyobb próbatétel még előtte áll…Fekete István-Vuk
Jó böngészést az oldalunkon, a beszerzett könyvekhez pedig kalandos elmebeli utazásokat, élményeket, a felolvasásokhoz, meseolvasáshoz pedig a közösen eltöltött idő varázsát kívánjuk!
Elmehet-e a mese vakációra, és hogy néz ki a Mesetündér? Hol van a Boldogság szigete, és mitől lesz nehéz egy kétgarasos? Mi történik akkor, ha egy király puliszkát szeretne reggelizni, vagy ha egy királyfi halhatatlanságra vágyik?
Móricz Zsigmond jellegzetes, játékos és ízes stílusával tolmácsolja a mulatságos, bölcs vagy éppen historizáló meséket, melyek amellett, hogy a fenti kérdésekre is felelnek, életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt, garantált kikapcsolódást nyújtanak. Móricz a mesék szókincsét, fordulatait és humorát a magyar népnyelvből meríti. Gyermekírásainak egyik fontos jellemzője, hogy nem a felnőtt, gyakran erőltetett mesterkéltségével fordul a kicsik felé, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek és a könyv kapcsolatáról így vall: „Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül.”
Gyermekeknek szánt írásai – így az itt közölt meséi is – kiválóan alkalmasak e nemes cél megvalósítására: egy jó könyvvel, méltó módon gazdagíthatják a kisgyermekek könyvtárát.
A mesesorozat érdekessége, hogy Benedek Elek mesegyűjtéseinek legjavát, a világ legszebb népmeséit tartalmazza. Megtalálhatók benne a német népmeséktől az angol meséken át a japán vagy a magyar mesékig a legkülönfélébb népek mesekincséből származó művek, melyek Benedek Elek mesélésében a mai gyerekeknek is élményt jelentenek. A világ számos vidékéről származó mesék megismerése közelebb viszi már a legkisebb korosztályt is a különféle kultúrák megismeréséhez, elfogadásához – ennek jelentőségét a kiadó különösen fontosnak tartja. Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából (2009-ben) a Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tisztelgett a „mesemondók mesemondója” előtt. A sorozatban „Elek apó” leghíresebb válogatását, a világ legszebb meséit összegyűjtő Csudalámpa négy kötetét: az Arany, Ezüst, Kék és Piros mesekönyvet kezdte el újra megjelentetni. Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csudalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A gyermeki fantáziát igazi szárnyalásra készteti a klasszikus-titokzatos mesekönyvek világát felidézni kívánó sorozat. E mesekönyv-sorozattal a kiadó vállaltan törekszik mind a tartalmat, mind a küllemet tekintve szemben úszni az árral és igazi értéket adni – már kisgyermekkortól. S egyben bemutatja, miképpen újítható meg egy mára klasszikussá nemesedett kötet úgy, hogy megőrizze a múlt értékeit, s mégis modern, a mai szülőknek és gyermekeknek is tetsző formában jelenjék meg.
Szabad-e locsolni? Locsolóversek, mondókák kicsiknek leporelló formában.
Ki ne ismerné A rendíthetetlen ólomkatona, Pöttöm Panna vagy A kis gyufaárus leányka meséjét gyerekkorából? Hans Christian Andersen, a világhírű dán meseíró szívszorító és tanulságos történetei generációk számára nyújtottak bepillantást a szerző olykor szomorkás, olykor felemelő mesevilágába.
Boribon imádja a kék plüssmackókat! Kapott is egy csomót a barátaitól, és az önzetlen kismackó még a saját ágyát is átadná, hogy legyen hol aludniuk. Vajon mostantól csak velük fog játszani, vagy lesz azért ideje Hapcira, a cicára is? És rendet rakni ki fog a nagy játék után? Annipanni szerencsére most is odafigyel a kedves kismackóra, és szuper ötlettel áll elő.
Ég és föld találkozóhelyén, a háztetőkön dolgozik a kéményseprő. Kelemen megmenti a város lakóit – de a sapkáját senki nem veszi fel a sárból. Fiatal voltam, körülbelül húszéves, amikor megszületett bennem ez a mese. Azóta őrizgettem saját magamnak. Most elengedem, olvassák el mások is. Szegedi Katalin költői képeivel új életet kapott a réges-régi mese, és remélem, ma is lesznek, akiknek örömöt szerez, és akiket megvigasztal. A mesében benne van a hatvanas évek csodavárása, az, hogy semmi sem lehetetlen, s a hozzád méltó párod pillanatok alatt rád találhat. Marék Veronika
A tréfás-kalandos történet végén igazi mozdonyt vezethet jutalmul Fáni a kiselefánt, miután segít a bajba jutott vonaton. Sörös W. Klára verses meséjét Radvány Zsuzsa illusztrálta. Leporelló formájú képeskönyv.
Radvány Zsuzsa, Sörös W. Klára
A Lenge Mini-sorozat kötetei a Lengemeséket szerető családok legkisebbjeinek szólnak.
Ugye milyen színes a világ? Nézz körül, és meséld el, mit látsz! A Lengemesékből ismerős szereplők és tárgyak segítenek.
A Nemzetközi Űrállomás 28 000 kilométer/órás sebességgel kering a Föld körül. A különböző országok űrhajósai váltják egymást a fedélzeten. Milyen kísérleteket végeznek odafent? Hogyan lehet valakiből űrhajós? Hol vannak űrkikötők? Hogyan működik az űrvécé? Ismerd meg az űrhajósok mindennapjait, és lásd teljesen új szemmel a Földet!
A magyar irodalom Nagy Mesemondója, Benedek Elek meséi a legkisebbek számára nyújtanak várhatóan felejthetetlen élményeket. A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik.
Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat bánkódik édesanyja, Írisz királynő.
Nimo és kicsi Zen két apró erdei manógyerek, lakhelyük a Rengeteg-erdő, barátaik az erdei élőlények. Minden napjuk csupa kaland és felfedezés.
Most megismerheted őket Te is! Megjelent nyomtatott könyv formájában a Nimo és kicsi Zen kalandjainak 1. és 2. része, Az idegen szarvasbogár és Az elkóborolt őzgida.
Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot.
Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyrészt a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes önéletrajzi elemek (Debrecen, az intézet) erősítenek. A regényből 1978-ban több részes filmváltozat készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
