Nimo és kicsi Zen két apró erdei manógyerek, lakhelyük a Rengeteg-erdő, barátaik az erdei élőlények. Minden napjuk csupa kaland és felfedezés.
Most megismerheted őket Te is! Megjelent nyomtatott könyv formájában a Nimo és kicsi Zen kalandjainak 1. és 2. része, Az idegen szarvasbogár és Az elkóborolt őzgida.
Vásárold meg most kedvezményes könyvcsomagban:
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
A színes és fekete-fehér képek igazi mesevilágba, a tündérek, pillék, mesemanók és fehér paripás királyfiak csodaországába repítik – persze meseszőnyegen – a gyerekeket.
Az egyik legszebb magyar népmesét majd minden nagy író feldolgozta. Móra Ferenc versbe szedte az igazmondó juhász történetét – az igazmondó juhászét, aki régóta a becsületesség, a tisztaszívűség jelképe. Szeretnénk, ha kicsinyek is megismernék, megszeretnék ezt a feldolgozást Recih Károly – Móra ihletett képi tolmácsolójának – színes grafikáival.
A klasszikus mesén kívül két vers is, a Kecskebál és a Csali mese is helyet kapott a kötetben. Kass gyönyörű rajzai illusztrálják a kötetet.
A nagyobb betűk segítik az olvasni tanulókat és az olvasást gyakorlókat.
Újdonság a Bogyó és Babóca sorozatban – dupla méret kívül és belül!
Négy évszak, négy mese. A tavasz témája mi más lehetne, mint a virágültetés? De Babóca tulipánjai alig bújnak ki a földből, Baltazár máris végigszáguld a kiskerten gördeszkájával. Nyáron Bogyó palacsintájának örülhetnek a kis barátok, ősszel együtt szüretelik a Százlábú szőlőjét, télen pedig sok szép hóember épül a dombon!
Ritkán fordul elő, hogy a nyúl kifogjon a rókán. Ennek a könyvnek egy olyan Nyúl a főszereplője, aki bátor, furfangos, lóvá teszi a Rókát, megtáncoltatja a Héját, álöltözetben megrémíti a hetvenkedő Farkast, és tűzön-vízen át megsegíti bajba jutott barátait.
A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackó ezen a télen Budapestre látogat. Amíg szülei téli álmot alszanak, ő hógolyózik, korcsolyázik, hómedvét épít, beutazza Pestet és Budát. Szállásadója, Jolán néni sapkát, sálat ad rá, hogy meg ne fázzon, ám a városligeti Műjégpályán Vackor elveszíti a meleg ruhadarabokat. A kismedve megfázik, és ágynak esik. A hó meg csak hull, egyre hull, és lassan beteríti a várost.
Jó böngészést az oldalunkon, a beszerzett könyvekhez pedig kalandos elmebeli utazásokat, élményeket, a felolvasásokhoz, meseolvasáshoz pedig a közösen eltöltött idő varázsát kívánjuk!
Miért veszi fel Annipanni a legszebb ruháját? Miért süt vajon tortát? Miért szed virágot? A válasz mindenre: Titok! Persze végül mindenre fény derül: ez a nap Boribon születésnapja! Boribon generációk óta a gyerekek kedvence. Most ismerjétek meg, hogyan telik a születésnapja!
Ez nem tündérmese, hanem igaz történet, de szebb minden tündérmesénél, mert egy igazi kislány igaz története. Marie-Claude Monchaux legkisebbeknek írt felvilágosító könyvén már nemzedékek ismerték meg születésük történetét.
Habzsol Kácsa háza táján nagy a sürgés-forgás: születésnapi uzsonnát rendez rokonainak és barátainak. Félfu¨lű Nyúl csárdájából még asztalokat és székeket is kölcsön kell kérnie, annyi vendéget vár. Sorra érkeznek a meghívottak: Zuzmó, Egerésző Ölyv és kilenc liba Adonyból. Az utolsó liba hátán kis vörös macska kuporog. Így kezdődik Bálint Ágnes második, 20 évesen írt meseregénye.
A földkérget kőzetek alkotják: az óriási hegyek, a meredek sziklák, az apró kavicsok a folyóban és a tengerpart homokja mind különféle kő. Az utcakő és a házak is kőzetekből készülnek, az autókhoz és a vasúthoz fémekre van szükségünk, amelyet ércásványokból nyernek ki. Még a kozmetikumokban (hintőpor, púder stb.) is vannak ásványok. Az ember által kedvelt drágakövek pedig a kemény ásványok legszebb változatai.
Aki addig ismeretlen ásványt fedez fel, őt illeti a jog, hogy elnevezze.
Izgalmas: ásványok nélkül nem lenne számítógép és okos telefon sem.
A 100 mese-sorozat legújabb kötetében valódi klasszikusokkal találkozhatnak a mesék szerelmesei, legyenek akár kicsik vagy nagyok.
Az Eperjes Benjámin utca egyik hosszúkás, háromemeletes házának lakói meglepődve figyelik, hogyan lesz a kis cserfes, szertelen Illés Boriból szorgos, jószívű nagylány. Mindez pár hónap leforgása alatt történik, és Borinak nagy utat kell bejárnia hozzá: búcsút kell vennie gyerekes ábrándjaitól.
Illés Bori szereti a szép ruhákat, a tűsarkú cipőket, rajong a filmsztárokért és gyönyörű barátnőjéért, a szomszédban lakó Auer Szilviáért. Szilvia tanácsára magába bolondít egy fiút, akit nem szeret, egy divatos ruha miatt összeveszik a szüleivel, és gőgösen elfordul osztálytársaitól. Amikor új lakó érkezik a házba, Bori úgy érzi, eljött álmai hercege. Rudolfra azonban Auer Szilvia is szemet vet, és Bori rádöbben arra, hogy eddig félreismerte a barátnőjét. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé, és neki kell megváltoznia ahhoz, hogy elnyerje a titokzatos Rudolf szívét.
Szabó Magda lányregényeiben olyan kamaszlányokat ábrázol, akik rózsaszín képzeletvilágán átsejlik a felnőttek bűnökkel, kötelességekkel, szívfájdalmakkal teli élete, s az ábrándokat lassan felváltja a valóság. A Születésnap című regény is erről a lélektani fordulópontról szól, s története az 1960-as évek Budapestjén játszódik.
Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét…
Ki ne hallotta volna ezeket a fülbemászó sorokat? A törött lábú őzgidát meggyógyító öreg néne annyira közismert, hogy már-már azt hinnénk, népmesei alak. Pedig Fazekas Anna írta, és Róna Emy rajzolta meg, aki kétféle illusztrációt is készített a megható történethez. A Móra Könyvkiadó mostani régi-új kiadása stancolt formában, nem a megszokott krétarajzokkal adja közre a verses mesét, hanem a grafikus majdnem kétszer annyi gyönyörű festményével.
Móra Ferenc verses ábécéjét játékos olvasási gyakorlatokkal Justné Kéry Hedvig egészítette ki. A gyerekeknek szóló kötetet K. Lukáts Kató rajzai díszítik.
A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackó ezen a télen Budapestre látogat. Amíg szülei téli álmot alszanak, ő hógolyózik, korcsolyázik, hómedvét épít, beutazza Pestet és Budát. Szállásadója, Jolán néni sapkát, sálat ad rá, hogy meg ne fázzon, ám a városligeti Műjégpályán Vackor elveszíti a meleg ruhadarabokat. A kismedve megfázik, és ágynak esik. A hó meg csak hull, egyre hull, és lassan beteríti a várost.
Kisgyermekek számára az irodalomhoz, a költészethez vezető út egyik legelső állomása a mondóka. Szívesen tanulják otthon, az óvodában, így gyarapszik szókincsük, fejlődik ritmusérzékük. A magyar mondókakincs szinte kimeríthetetlen.
