Kacor király, Csizmás kandúr vagy az aranytojást tojó tyúk története mindenkinek ismerős lehet, ám a 100 állatmese oldalain számtalan új hőssel is megismerkedhetnek a gyerekek: Páncélossal, a vitézölő teknőssel; a nyúllal, akit csak a szél képes legyőzni futásban; vagy a kisegérrel, aki átúszta a végtelen tengert.
Ki ne ismerné A rendíthetetlen ólomkatona, Pöttöm Panna vagy A kis gyufaárus leányka meséjét gyerekkorából? Hans Christian Andersen, a világhírű dán meseíró szívszorító és tanulságos történetei generációk számára nyújtottak bepillantást a szerző olykor szomorkás, olykor felemelő mesevilágába.
Ezópusz meséin láthatóan nem fog az idő. Hiába telt el keletkezésük óta több ezer év, a legendás görög meseíró történetei ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgálnak. A ravasz róka, a büszke oroszlán vagy a rátarti csóka kalandjait olvasva sok mindent megtudhatunk az emberi gyarlóságról, önzetlenségről és becsületességről, a humoros illusztrációk pedig remekül kiegészítik, új nézőpontból láttatják e régi klasszikusokat.
A 100 mese-sorozat legújabb kötetében valódi klasszikusokkal találkozhatnak a mesék szerelmesei, legyenek akár kicsik vagy nagyok.
Ki ne hallott volna a világ legigazságosabb uralkodójáról, a furfangos Mátyás királyról? Mátyásról, aki óvja a szegényeket és elesetteket, móresre tanítja a dölyfös hatalmaskodókat, és jót nevet, ha valaki még az ő csavaros eszén is képes túljárni? Gazdagon illusztrált kötetünkben százat gyűjtöttünk össze a legjobb Mátyás-történetekből, köztük olyan örökérvényű fabulákat, mint Az igazmondó juhász, A kolozsvári bíró és az Egyszer volt Budán kutyavásár. Miközben jót derülünk az országot álruhában járó legendás király éles elméjén, illetve a pórul járt kapzsi uraságokon és haszonlesőkön, tanulunk is: erkölcsről, igazságról és bölcsességről.
A klasszikus mesén kívül két vers is, a Kecskebál és a Csali mese is helyet kapott a kötetben. Kass gyönyörű rajzai illusztrálják a kötetet.
A nagyobb betűk segítik az olvasni tanulókat és az olvasást gyakorlókat.
Egyszer fába szorult egy két (vagy három) szemű hernyó. Keserves jajongására a fa köré gyűltek a környéken járó állatok: a medve, a farkas, a kecske, a róka, a nyúl, a borz, az egér, a hőscincér és a katicabogár. Hosszas tanakodás után úgy próbálnak segíteni szegény hernyónak, hogy egymás hátára állnak, hátha úgy ki tudják szabadítani. De ki kinek a hátára kapaszkodjon? És vajon el tudják-e érni a síró-rívó hernyót?
Lázár Ervin humoros története először jelenik meg önálló kötetben, Kárpáti Tibor rajzaival.
A kezdő olvasóknak szóló ismeretterjesztő sorozat legújabb kötete csodálatos kék bolygónkkal ismertet meg. Hogyan keletkezett a Föld? Miért éppen itt alakult ki az élet? Milyen ásványkincseket rejt a mély? Milyen éghajlati övezetek alakultak ki bolygónkon? Miért fontos a klímavédelem, és mi mit tehetünk érte? Maxi, a kis mosómedve mindent megmutat. Az olvasást és a szövegértést segítik a nagy méretű betűk, a rövid mondatok és bekezdések, a látványos fotók és ábrák, valamint a vidám tudáspróbák.
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
Elmehet-e a mese vakációra, és hogy néz ki a Mesetündér? Hol van a Boldogság szigete, és mitől lesz nehéz egy kétgarasos? Mi történik akkor, ha egy király puliszkát szeretne reggelizni, vagy ha egy királyfi halhatatlanságra vágyik?
Móricz Zsigmond jellegzetes, játékos és ízes stílusával tolmácsolja a mulatságos, bölcs vagy éppen historizáló meséket, melyek amellett, hogy a fenti kérdésekre is felelnek, életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt, garantált kikapcsolódást nyújtanak. Móricz a mesék szókincsét, fordulatait és humorát a magyar népnyelvből meríti. Gyermekírásainak egyik fontos jellemzője, hogy nem a felnőtt, gyakran erőltetett mesterkéltségével fordul a kicsik felé, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek és a könyv kapcsolatáról így vall: „Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül.”
Gyermekeknek szánt írásai – így az itt közölt meséi is – kiválóan alkalmasak e nemes cél megvalósítására: egy jó könyvvel, méltó módon gazdagíthatják a kisgyermekek könyvtárát.
Ki tünteti el a lázrózsákat Juli arcáról? Milyen lesz az időjárás, ha két Reggel összeverekszik a Tejúton? Melyik a legrátermettebb szurkos kezű királyfi? És hány feje van valójában Csodaország Tündérének? A szerző legnépszerűbb mesegyűjteménye szüntelen játék a szavakkal, műfajokkal. A sok lírai, álomszerű kép és hang humorral párosul. Jól megférnek egymás mellett a kötetben a szokatlan csattanójú állattörténetek, a népi hagyományból merítő írások és a rövid, abszurd mesék. A Móra Kiadó új Lázár Ervin-sorozatában Molnár Jacqueline festményei illusztrálják a huszonkét mesét. Vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel.
A Holdat a Földről távcsővel tanulmányozhatjuk, és szondákat vagy akár asztronautákat is küldhetünk a felszínére. A Hold nemcsak a hozzánk legközelebbi bolygó, de eddig az egyetlen, amelyre eljutott az ember.
Most megtudhatod, hogy mi történt, amikor az első Holdra szállásnál alig maradt üzemanyag a holdkompban, és hogyan vette át Neil Armstrong a vezérlést a fedélzeti számítógéptől.
A könyvből az is kiderül, hogy a Hold nélkül miért nem lenne élet a Földön.
Robert Louis Stevenson (1850-1894) angol író már gyermekkorában regényes történetekkel szórakoztatta magát betegágyán.
Ebben a kötetben bújik meg a kis herceg története, mely a huszadik század egyik legünnepeltebb, s legszeretetreméltóbb irodalmi alkotása.
A szöveget Claudia Bordin illusztrációi elevenítik meg, aki igen szemléletesen mutatja be hősünk képzeletbeli utazását, s páratlanul jó érzékkel idézi meg eme időtlen klasszikus elbeszélésnek varázsát.
Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigorú apa felkér egy építészt, hogy bontsa le a tákolmányt, de a férfi inkább Peti pártjára áll. Össze is barátkozik Bruckner Szigfriddel, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánnal, aki a feleségét, Szilviát keresi. Izgalmas nyomozás indul a városba érkező cirkuszban, ahol egy erőművész meg egy légtornász is segíti Petiéket. De vajon sikerül-e Szigfridnek még egyszer porondra lépnie?
„Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, az üveghegyeken innen, volt egyszer egy szegény asszony. Volt annak egy fia… Hát ez a teddlenerontsd kondásgyerek meghallotta egyszer, hogy a király annak adja a lányát, aki úgy el tud bújni, hogy az ő lánya nem találja meg. „
