3 700 Ft
Robert Louis Stevenson (1850-1894) angol író már gyermekkorában regényes történetekkel szórakoztatta magát betegágyán.
Robert Louis Stevenson (1850-1894) angol író már gyermekkorában regényes történetekkel szórakoztatta magát betegágyán. Később Shakespeare-t és Dumas-t követve az irodalom felé fordult. Betegsége miatt sokat utazott, így jutott el 1881-ben a svájci Davosba, ahol fia kedvéért megírta A Kincses szigetet. Jim Hawkins és John Silver alakján keresztül beleláthatunk a kalózélet rejtelmeibe, hogyan folyik a kincs utáni hajsza: kibontakozik a cselekményben és fordulatokban gazdag történet. Az utazás során tanúi leszünk a természet erőivel, egymással valamint önmagunkkal való küzdelemnek. A világirodalom legizgalmasabb kalózregénye ihlette meg a Fekete vitorlák című sorozat készítőit is.
| Vonalkód | 9789633491607 |
|---|---|
| Terjedelme | 240 oldal |
| Kötési mód | keménytábla |
| Kiadás éve | 2017 |
| Dimenzió | 145 mm x 205 mm x 15 mm |
| Kiadó | Holnap Kiadó |
| Szerző | Robert Louis Stevenson |
Vuk családjának életét kioltotta a simabőrű. A rakoncátlan rókakölyköt nagybátyja, az öreg Karak veszi védelmébe. Megtanítja vadászni, megismerteti vele az erdő rejtelmeit, s óva inti a rá leselkedő veszélyektől. Vuk bebizonyítja, hogy leleményessége, ravaszsága révén bármikor képes túljárni a simabőrű és hű kutyái eszén. Fekete István népszerű regényét, amely a felnőtté válás izgalmas története, az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.
1552. Magyarország három részre szakadt. A félelmetes Oszmán Birodalom az elmúlt évtizedek során minden ellenállást legyűrt, oda Buda, és a legyőzhetetlennek tűnő török hadak újabb és újabb erősségeket foglalnak el. Csak Eger vára áll ellen, ahol a kicsiny, de elszánt védősereg minden fortélyt bevet, és mindent feláldoz, hogy megakadályozza az ország végromlását… Gárdonyi Géza eleven klasszikusa a magyar történelem legválságosabb korszakába visz minket, és a regény felejthetetlen hőseinek történetein keresztül megismerhetjük a mohácsi vereséget követő évtizedek véres zűrzavarát, amikor az ország puszta léte is kockán forgott. Az Egri csillagok több mint egy évszázada méltán az egymást követő nemzedékek egyik kedvenc olvasmánya, és új kiadásunkban szemet gyönyörködtető illusztrációk elevenítik meg a 16. századi Magyarországot és az egri védők élet-halál harcát.
Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek.
Az igazi nagy alkotók jeles műveit nem kezdi ki a múló idő. Olykor ugyan meg-megcsappan az érdeklődés irántuk – hisz megannyi mozgalmas, rikító színű jelenség vonja el tőlük a csapongó figyelmet -, ám az emberek újra meg újra ráeszmélnek, mekkora érték rejlik bennük, s időről időre visszajárnak hozzájuk, mint szomjazó vándor a kiapadhatatlan forráshoz. Arany János a mi éltető forrásaink egyik legtisztábbika és legfontosabbika. Elveszített, elvesztegetett aranyaink nem kevés része térül vissza az Ő Toldija révén. Olvassuk hát nyitott szívvel!
Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot.
Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló korsós leányt formázó szobor alakja köré sző a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon?
Az Abigél Szabó Magda ifjúsági műveinek sorában viszonylag későn, 1970-ben keletkezett, ám talán a legsikeresebb. Ennek okát egyrészt a hitelességben kereshetjük, amelyet a nagyszerű történetmesélés, feszültségteremtés és jellemábrázolás mellett személyes önéletrajzi elemek (Debrecen, az intézet) erősítenek. A regényből 1978-ban több részes filmváltozat készült, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Szabó Magda írta. A könyv és a film együttesen Szabó Magda egyik legnépszerűbb művévé tette az Abigélt.
