A didergő király
A klasszikus mesén kívül két vers is, a Kecskebál és a Csali mese is helyet kapott a kötetben. Kass gyönyörű rajzai illusztrálják a kötetet.
A nagyobb betűk segítik az olvasni tanulókat és az olvasást gyakorlókat.
A kőszívű ember fiai – Ifjúsági könyvek
Jókai Mór az 1850-es évektől népszerű íróvá vált, azonban a meghatározó fiatalkori élmény, a forradalom és szabadságharc témájával igazán csak a kiegyezés után foglalkozhatott, A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg.
A világ legszebb meséi könyvcsomag
Vásárold meg most kedvezményes könyvcsomagban:
- Arany mesekönyv /A világ legszebb meséiből
- Ezüst mesekönyv /A világ legszebb meséiből
- Piros mesekönyv /A világ legszebb meséiből
- Kék mesekönyv /A világ legszebb meséiből
Arany mesekönyv /A világ legszebb meséiből
Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából a Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tiszteleg a „mesemondók mesemondója” előtt.
Az aranyalmafa
Az aranyalmafa Benedek Elek külföldi népmese-feldolgozásainak gyűjteménye. A tartalmas kötet tizennyolc nemzet népmesekincséből ad ízelítőt. Valamennyi mese megőrizte sajátos népi jellegét, de Benedek Elek ízes magyar nyelve mégis közel hozza a mi fiatal olvasóinkhoz.
Bogáncs (15. kiadás, puha)
Bogáncs pumi a javából. Tehát nem puli, hanem pumi, amely ugyancsak a pásztorkutyák felekezetébe tartozik, de belül nyurgább a csontozata, kívül pedig rövidebb a szőre – mutatja be az író főhősét, aki pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi a dolgát a nyáj őrzésében, hűséggel követve gazdája minden intését. Egy napon azonban elszakad a pusztától, újabb és újabb kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok világába is belekóstol. A hosszasra nyúlt bolyongás minden érdekessége és izgalma sem feledteti azonban származását, szíve és ösztöne végül is visszavezérli természetes környezetébe, az öreg juhászhoz. A népszerű kötetet most felújított formában adja közre a Móra Könyvkiadó, Fekete István – Bogáncs.
EZÜST MESEKÖNYV /A VILÁG LEGSZEBB MESÉIBŐL (2. KIADÁS)
Benedek Elek hihetetlenül gazdag és színes világirodalmi válogatása nagy örömet nyújthat a XXI. századi gyermekeknek is. A mesekönyvekben a klasszikus Grimm-meséktől és az angol mondáktól kezdve az Ezeregyéjszaka és a Pancsatranta klasszikus történetein át az orosz, a zsidó, a székely, a japán és még rengeteg más népmeséig terjed a gyűjtemény, jellegzetesen Benedek Elek-i fordulatokkal, ékes-szép nyelvezettel előadva.
Hetvenhét magyar népmese (26. kiadás)
Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és – gyakran csak e tájakon értett – szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, „legkulturáltabb” rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem. (Illyés Gyula)
Hú (5. kiadás)
A folyók fölött emelkedő magaspart barlangjaiban emberemlékezet óta baglyok élnek. Az egymást váltó nemzedékek mindig ide hordják zsákmányukat, itt költik ki és nevelik fel fiókáikat, engedelmeskedve a bagolyélet sok évezredes törvényeinek. De sorsuk összefonódott az e tájon élő emberek sorsával is; a tatárjárás, a török hódoltság, a szabadságharc néhány jelenete ott tükröződött nagyra nyitott, figyelő szemükben. Fekete István – Hú
Kék mesekönyv (2. kiadás)
A mesesorozat érdekessége, hogy Benedek Elek mesegyűjtéseinek legjavát, a világ legszebb népmeséit tartalmazza. Megtalálhatók benne a német népmeséktől az angol meséken át a japán vagy a magyar mesékig a legkülönfélébb népek mesekincséből származó művek, melyek Benedek Elek mesélésében a mai gyerekeknek is élményt jelentenek. A világ számos vidékéről származó mesék megismerése közelebb viszi már a legkisebb korosztályt is a különféle kultúrák megismeréséhez, elfogadásához – ennek jelentőségét a kiadó különösen fontosnak tartja. Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából (2009-ben) a Scolar Kiadó különleges mesesorozattal tisztelgett a „mesemondók mesemondója” előtt. A sorozatban „Elek apó” leghíresebb válogatását, a világ legszebb meséit összegyűjtő Csudalámpa négy kötetét: az Arany, Ezüst, Kék és Piros mesekönyvet kezdte el újra megjelentetni. Az összességében 37 nép 120 meséjét tartalmazó Csudalámpa négy kötetét egykoron az Athenaeum Kiadó jelentette meg: a Kék mesekönyvet 1911-ben, a Piros mesekönyvet 1912-ben, az Arany mesekönyvet 1913-ban és az Ezüst mesekönyvet 1914-ben. A gyermeki fantáziát igazi szárnyalásra készteti a klasszikus-titokzatos mesekönyvek világát felidézni kívánó sorozat. E mesekönyv-sorozattal a kiadó vállaltan törekszik mind a tartalmat, mind a küllemet tekintve szemben úszni az árral és igazi értéket adni – már kisgyermekkortól. S egyben bemutatja, miképpen újítható meg egy mára klasszikussá nemesedett kötet úgy, hogy megőrizze a múlt értékeit, s mégis modern, a mai szülőknek és gyermekeknek is tetsző formában jelenjék meg.
Kele (9. kiadás)
Kele, a gólya megsebesül, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Rémült és gyanakvó, mindenben és mindenkiben ellenséget lát, ám az ember gondjába veszi, és lassan összeszokik a háziállatokkal. Átvészeli a telet, azután ösztöneit felébreszti a tavasz és a nyár. Kele történetét Fekete István, a természeti világ és falusi élet bensőséges ismerője magával ragadóan meséli el az olvasónak. Vadon élő és ősidők óta emberhez szelídült állatok találkozását beszéli el, és megmutatja azt is, hogy az ember a természet egészének szerves részeként él falusi környezetében. A szerző népszerű regényét a Móra Kiadó most felújítva adja közre.
Lutra – Egy vidra regénye (új kiadás)
Lutra, a magányos vidrahím a folyó partján él, egy vén nyárfa gyökerei alatt. A folyó ellátja élelemmel, békéjét semmi sem zavarja meg, bátorsága és gyorsasága megmenti az erdőben rá leselkedő veszélyektől. A legnagyobb veszedelem azonban az erdőn túlról érkezik, az emberek világából. Egy fiatal vadász ugyanis a fejébe veszi, hogy felkutatja a vidravárat, és megszerzi Lutra értékes prémjét. Fekete István népszerű regénye nemcsak a folyók és nádasok állatait mutatja be, hanem a környéken élő halászok és vadászok életét is. A legfontosabb szereplő – akárcsak a szerző más műveiben – ezúttal is maga a természet, amelyet az író csodálatos megelevenítő erővel varázsol elénk. A közkedvelt állatregény most Csergezán Pál klasszikus rajzaival jelenik meg.
RUBINTOS MESEKÖNYV – A LEGSZEBB MAGYAR NÉPMESÉK
A Gyémánt mesekönyv sikerén fellelkesülve a Scolar Kiadó újabb meseválogatással kedveskedik a gyerekeknek. Ezúttal a legszebb magyar népmeséket gyűjtöttük csokorba, melyek között a legkisebbeknek való tréfás láncmeséktől az állatmeséken át a tündérmesékig mindenfajta népmesei klasszikust megtalálhatunk. Szereplői ismerősek: A kismalac és a farkasok, Kacor király, Erős János, Mátyás király, Fehérlófia és persze gonosz kis ördögök, segítő tündérek, világszép királykisasszonyok, bátor vitézek és ádáz sárkányok… A családi mesekönyv szereplőit Horváth Ildi lenyűgöző illusztrációi varázsolják élőkké. A kötet összeállításához az alábbi szerzők, mesegyűjtők népmese-feldolgozásait használtuk fel: Arany László, Benedek Elek, Erdélyi János, Gyulai Pál, Kriza János, Jókai Mór.
Szegény Dzsoni és Árnika
Írjál nekem egy mesét! kéri a kislány az apukáját. Azt is tudja, hogy kiről szóljon: a kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról. Na meg persze a gonosz Százarcú Boszorkáról, aki elvarázsolta őket. Szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere ugyanis beleszeretett Árnikába, de a Százarcú átka miatt egyikük mindig kacsa marad. Elindulnak hát a Hétfejű Tündérhez, hogy segítsen rajtuk. Útközben sok érdekes emberrel találkoznak, a kislány pedig folyton közbekérdez: Hová tűnnek a haragok? Ki a világ közepe? Mindenkinek van valamihez tehetsége? És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat? A mese végére minden kérdésre választ kapunk. Sőt még a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük
Téli berek (10. kiadás)
„A nyár a bölcső és a tipegés, de a tél a nagy iskola és a próbatétel” – gondolta Ladó Gyula Lajos, akit Tutajos néven ismerhetett meg a Tüskevár olvasója. Most ugyanis a zalai táj fehérbe burkolózott. Olyan a légkör, mintha meleg soha nem is lett volna. Amikor a szél eláll, a látszólagos mozdulatlanságban mintha lágy selymek úsznának a havon; az olvasó halk suhogást érez inkább, mint hall, ahogy a hideg összehúzza a világot. Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök ezúttal a télen is eleven Kis-Balaton világában töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt és az újévet, megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két kamasz, átesve az első szerelem válságain, már szinte érett fériként éli meg a természetes életmód szépségét.
Fekete István – Téli berek