Ebben a kötetben bújik meg a kis herceg története, mely a huszadik század egyik legünnepeltebb, s legszeretetreméltóbb irodalmi alkotása.
A szöveget Claudia Bordin illusztrációi elevenítik meg, aki igen szemléletesen mutatja be hősünk képzeletbeli utazását, s páratlanul jó érzékkel idézi meg eme időtlen klasszikus elbeszélésnek varázsát.
A gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló mese A KIS HERCEG a második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve. Története úgy indul, mint minden Saint-Exupéry-regény, egy repülőkalanddal, de ezúttal a bonyodalom nem a valóságban, hanem a költői képzelet világában folytatódik.
Jókai Mór az 1850-es évektől népszerű íróvá vált, azonban a meghatározó fiatalkori élmény, a forradalom és szabadságharc témájával igazán csak a kiegyezés után foglalkozhatott, A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg.
A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó és minden fehér. A Kossuth-díjas író meseregénye az elmúlt szép nyarat idézi fel, amikor a tücsök a szigeten élt. A hátizsák zsályaszagú zsebében került be az üres szobába, ahol az írógép billentyűire felugorva játékból leüt egy-egy betűt a fehér papírra. A betűk a szigeten hagyott barátaira emlékezteti, és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok.
Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, csaknem teljes egészében a Duna mellett és a Dunán játszódik. Világa – a gyermek Jókai világa. Ő még ismerte a gőzhajózás előtti vízi világot, hajóséletet. Gyermekkorában gyakran riadhatott fel álmából a gabonás hajók hajnali ködből hallatszó kürtjeleire.
Madách Imre alig több mint egy év leforgása alatt – 1859 februárja és 1860 márciusa között – alkotta meg a magyar irodalom talán legkiemelkedőbb drámai alkotását, Az ember tragédiáját. Arany János javításai után a mű végül 1862-ben jelent meg nyomtatásban, és bár szerzője nem színpadra szánta, 1883 óta mégis töretlenül játsszák a magyar színházak.
1552. Magyarország három részre szakadt. A félelmetes Oszmán Birodalom az elmúlt évtizedek során minden ellenállást legyűrt, oda Buda, és a legyőzhetetlennek tűnő török hadak újabb és újabb erősségeket foglalnak el. Csak Eger vára áll ellen, ahol a kicsiny, de elszánt védősereg minden fortélyt bevet, és mindent feláldoz, hogy megakadályozza az ország végromlását… Gárdonyi Géza eleven klasszikusa a magyar történelem legválságosabb korszakába visz minket, és a regény felejthetetlen hőseinek történetein keresztül megismerhetjük a mohácsi vereséget követő évtizedek véres zűrzavarát, amikor az ország puszta léte is kockán forgott. Az Egri csillagok több mint egy évszázada méltán az egymást követő nemzedékek egyik kedvenc olvasmánya, és új kiadásunkban szemet gyönyörködtető illusztrációk elevenítik meg a 16. századi Magyarországot és az egri védők élet-halál harcát.
Talán nincs még egy olyan kötelező olvasmány, mely nem nyűg és terhes kötelesség az újabb és újabb ifjú nemzedék számára, hanem gyönyörűség – akár az ötödik vagy tizedik olvasás után is, megunhatatlanul. Gárdonyi Géza leghíresebb művét a hazaszeretetről 1899 karácsonyán – ki hinné erről a halhatatlan és eleven regényről, hogy több mint száz éve? – kezdte közölni a Pesti Hírlap folytatásokban. Az Egri csillagok gyermek és felnőtt hőseit bizonyára örökre szívébe zárja a ma olvasója is
Kukoricza Jancsi történetét mindenki ismeri. A bátor juhászbojtár, aki faluját elhagyva nyakába veszi a világot, útja során egyre hihetetlenebb kalandokba keveredik: haramiákkal verekszik, huszárnak áll, távoli országokban dacol temérdek veszedelemmel, és még a francia király udvarába is eljut. Mindeközben egy pillanatra sem felejti el szépséges Iluskáját, akivel kicsi gyermekkoruk óta szeretik egymást… Petőfi Sándor megunhatatlan klasszikusát ezúttal Sarlós Endre színpompás illusztrációival kiegészítve vehetik kezükbe az olvasók.
Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.
Igazi hős, a nagy erejű Kinizsi Pál történetét ismerhetjük meg a kötetből. Kinizsi egyszerű közemberből főúr lesz, Mátyás király vitéze, a fekete sereg hős hadvezére. A regény tényekre épülő, sok népmesei elemet magába foglaló, igazi ifjúsági irodalom, amely a fiatalok elé igazi, követhető, szerethető példaképet állít.
Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: “Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”
Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.
Vásárold meg most kedvezményes könyvcsomagban:
Írjál nekem egy mesét! kéri a kislány az apukáját. Azt is tudja, hogy kiről szóljon: a kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról. Na meg persze a gonosz Százarcú Boszorkáról, aki elvarázsolta őket. Szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere ugyanis beleszeretett Árnikába, de a Százarcú átka miatt egyikük mindig kacsa marad. Elindulnak hát a Hétfejű Tündérhez, hogy segítsen rajtuk. Útközben sok érdekes emberrel találkoznak, a kislány pedig folyton közbekérdez: Hová tűnnek a haragok? Ki a világ közepe? Mindenkinek van valamihez tehetsége? És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat? A mese végére minden kérdésre választ kapunk. Sőt még a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük
„Olyan ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág – írta Schöpflin Aladár. – Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét.”
