A halhatatlanságra vágyó királyfi
Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút
Részösszeg: 3 567,85 Ft
2 390,00 Ft 1 553,50 Ft
A Lengemesék régről ismert szereplői kisgyerekként bukkannak fel ebben az új, 2–4 éveseknek szóló sorozatban. A tóparti mesék központi témája a barátság és a közös játék, amely néha csöppet sem könnyű – időnként szomorúság, irigység, féltékenység nehezíti. De igaz barátok között szerencsére a végén minden veszekedést békülés követ!
Elfogyott
| Dimenzió | 150 mm x 150 mm x 11 mm |
|---|---|
| Kiadás éve | 2021 |
| Kiadó | Central Könyvek |
| Kötési mód | keménytábla |
| Szerző | Berg Judit |
| Terjedelme | 48 |
| Vonalkód | 9789633247495 |
A könyv első meséjében Bogyó, Babóca, Baltazár és Gömbi nagy homokvárat épít a távoli homokszigeten, ahol találkozhatunk Hubával, a homokbogárral is. A második történet Gömbiről, a kis virágbogárról szól, aki magas tornyot építene a kockákból, de az építmény újra és újra összedől… A kis barátok persze nem hagyják magára Gömbit, együtt építik fel a tornyot.
Elmehet-e a mese vakációra, és hogy néz ki a Mesetündér? Hol van a Boldogság szigete, és mitől lesz nehéz egy kétgarasos? Mi történik akkor, ha egy király puliszkát szeretne reggelizni, vagy ha egy királyfi halhatatlanságra vágyik?
Móricz Zsigmond jellegzetes, játékos és ízes stílusával tolmácsolja a mulatságos, bölcs vagy éppen historizáló meséket, melyek amellett, hogy a fenti kérdésekre is felelnek, életkortól függetlenül minden olvasónak maradandó élményt, garantált kikapcsolódást nyújtanak. Móricz a mesék szókincsét, fordulatait és humorát a magyar népnyelvből meríti. Gyermekírásainak egyik fontos jellemzője, hogy nem a felnőtt, gyakran erőltetett mesterkéltségével fordul a kicsik felé, hanem a gyermek világát a maga természetes valóságában ragadja meg. A gyermek és a könyv kapcsolatáról így vall: „Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül.”
Gyermekeknek szánt írásai – így az itt közölt meséi is – kiválóan alkalmasak e nemes cél megvalósítására: egy jó könyvvel, méltó módon gazdagíthatják a kisgyermekek könyvtárát.
Az mégiscsak furcsa, ha egy kislányról kiderül, hogy nem egy van belőle, hanem kettő! Luise egy tóparti üdülőben találkozik Lottéval, aki jobban hasonlít rá, mint a tulajdon tükörképe. Egy kis nyomozás után megoldódik a rejtély: a lányok ikrek, és csak azért nem ismerik egymást, mert egyiküket az apa, másikukat az anya neveli. Hasonlóságuk sok bonyodalomhoz vezet: olyan egyformák, hogy talán még a szüleik sem tudnák megkülönböztetni őket. Vagy mégis?
A történet végére ez is kideül, ugyanis a testvérek szerepet cserélnek, és így próbálják meg kibékíteni egymással a szülőket. Vajon helyrehozhatja a gyerek, amit a felnőtt elrontott? Erről szól ez a megható, de egyben mulatságos regény.
Az egyik legszebb magyar népmesét majd minden nagy író feldolgozta. Móra Ferenc versbe szedte az igazmondó juhász történetét – az igazmondó juhászét, aki régóta a becsületesség, a tisztaszívűség jelképe. Szeretnénk, ha kicsinyek is megismernék, megszeretnék ezt a feldolgozást Recih Károly – Móra ihletett képi tolmácsolójának – színes grafikáival.
Írjál nekem egy mesét! kéri a kislány az apukáját. Azt is tudja, hogy kiről szóljon: a kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról. Na meg persze a gonosz Százarcú Boszorkáról, aki elvarázsolta őket. Szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere ugyanis beleszeretett Árnikába, de a Százarcú átka miatt egyikük mindig kacsa marad. Elindulnak hát a Hétfejű Tündérhez, hogy segítsen rajtuk. Útközben sok érdekes emberrel találkoznak, a kislány pedig folyton közbekérdez: Hová tűnnek a haragok? Ki a világ közepe? Mindenkinek van valamihez tehetsége? És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat? A mese végére minden kérdésre választ kapunk. Sőt még a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük
Békében és szótlanul él egymás mellett a kút és a tölgyfa. A kút inni ad az állatoknak és a vándoroknak, a tölgyfa árnyékában pedig mindnyájan megpihenhetnek. De egy napon a kút vize apadni kezd, ami a mező lakóit és a tölgyfát is veszélybe sodorja: a kút és a tölgyfa így beszélgetni kezd, hogy együtt megtalálják a megoldást. Boldizsár Ildikó meséje a belső erőforrások megtalálásáról szól. A költői szépségű történetet Rofusz Kinga rajzai teszik teljessé.
