Csí és más elbeszélések (új kiadás)
Részösszeg: 1 949,35 Ft
Nimo és kicsi Zen két apró erdei manógyerek, lakhelyük a Rengeteg-erdő, barátaik az erdei élőlények. Minden napjuk csupa kaland és felfedezés.
Most megismerheted őket Te is! Megjelent nyomtatott könyv formájában a Nimo és kicsi Zen kalandjainak 1. és 2. része, Az idegen szarvasbogár és Az elkóborolt őzgida.
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
Vásárold meg most kedvezményes könyvcsomagban:
A hatkötetesre tervezett sorozat tematikusan és mesésen mutatja be Budapest gyerekek számára érdekes helyeit. A Budapest környéke című kötetből a fővárost körülvevő érdekességeket ismerhetjük meg. A könyvhöz foglalkoztatófüzet is készült. Tudod-e, hogy a Budakeszi Vadasparkban több mint ötvenféle állatot láthatsz? Tudod-e, hogy Vácrátóton van egy szép botanikus kert? Jártál már a Gödöllői Királyi Kastélyban, a solymári várban vagy a szentendrei Skanzenben? Tudod-e, hogy Veresegyházon medvéket etethetsz, Gödön pedig fürödhetsz a Dunában? Bartos Erika, a Bogyó és Babóca sorozat írója és rajzolója, akinek munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, egy kedves történet és részletgazdag rajzok segítségével kalauzolja végig az óvodáskorú olvasót Budapest környékének nevezetes helyszínein.
Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigorú apa felkér egy építészt, hogy bontsa le a tákolmányt, de a férfi inkább Peti pártjára áll. Össze is barátkozik Bruckner Szigfriddel, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánnal, aki a feleségét, Szilviát keresi. Izgalmas nyomozás indul a városba érkező cirkuszban, ahol egy erőművész meg egy légtornász is segíti Petiéket. De vajon sikerül-e Szigfridnek még egyszer porondra lépnie?
A színes és fekete-fehér képek igazi mesevilágba, a tündérek, pillék, mesemanók és fehér paripás királyfiak csodaországába repítik – persze meseszőnyegen – a gyerekeket.
Boribon és Annipanni megmásszák a nagy sziklát. A nagy út alatt elfáradnak, majd lefelé Boribonnal történik egy kis baleset.
Labdarózsa nem egy virág, hanem egy jóságos, bölcs öreg vizsla, Barbara dajkája. A kislány kisöccsével, Ádámkával és a még járókás Dóra-Rékával lakik együtt egy mesebeli kertben, egy hatalmas papírládában, melyben ágyon kívül még konyha is van… Hozzájuk szegődik Szidol cica Baka kutyával és Tyúkanyóval. A felnőttek nem zavarják meg a gyerekek gondtalanságát, hadd éljenek a kert szelíd törvényei szerint! Van is elég dolga Labdarózsának, rendet kell tartania az udvar népe, cicusok, csirkék között is… Bálint Ágnes meseregényében a melegség-kedvesség öröméről, a bajtársiasságról ír, melyet Reich Károly vidám, színes rajzai kísérnek.
Ki tudja, mi a titka? Miért van az, hogy a csöppség még beszélni is alig tud, máris nyújtogatja a kezét a könyv után: „A cicást! A pipikést!” Évek, évtizedek telnek, az első kis olvasókból már szülők, sőt, nagyszülők lettek, de Szutyejev mesekönyveinek népszerűsége mit sem csökken.
Jó böngészést az oldalunkon, a beszerzett könyvekhez pedig kalandos elmebeli utazásokat, élményeket, a felolvasásokhoz, meseolvasáshoz pedig a közösen eltöltött idő varázsát kívánjuk!
Ismerkedjetek meg Bogyó házával, kedvenc játékaival és holmijaival! Tudjatok meg mindent a csigafiúról, miközben a képek és a szavak segítségével bővül az éppen beszélni tanuló kicsik szókincse, és a kedves, ismerős figurával, örömmel tanulhat új szavakat.
Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: „Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!”
Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.
A Holdat a Földről távcsővel tanulmányozhatjuk, és szondákat vagy akár asztronautákat is küldhetünk a felszínére. A Hold nemcsak a hozzánk legközelebbi bolygó, de eddig az egyetlen, amelyre eljutott az ember.
Most megtudhatod, hogy mi történt, amikor az első Holdra szállásnál alig maradt üzemanyag a holdkompban, és hogyan vette át Neil Armstrong a vezérlést a fedélzeti számítógéptől.
A könyvből az is kiderül, hogy a Hold nélkül miért nem lenne élet a Földön.
Az égen fekete fellegek tornyosulnak. Villám cikázik. A távolból mennydörgés moraja hallatszik – közelít a vihar! Vajon hogyan alakul ki? Mi az az éghajlat? És hogyan készül az időjárás-jelentés? Tudj meg mindent a Napról, a szélről és a felhőkről – mindarról, ami időjárásunkat alakítja! Ismeretterjesztő könyv önálló olvasásra. Ebben segítenek: a nagy méretű betűk, a rövid bekezdések, a szövegértést fejlesztő tudáspróbák.
Ki ne ismerné Csipikét? A kedves, ám olykor zsémbes, öntelt vagyis mélységesen emberi tulajdonságokkal bíró törpét, aki azt gondolja, hogy tőle függ az erdő sorsa? Pedig, mint tudjuk, az égvilágon semmi nem múlik rajta. Vagy mégis.
Emil élete nagy kalandjára készül: teljesen egyedül Berlinbe utazik, hogy meglátogassa a nagymamáját. Hatalmas kofferral száll fel a vonatra, zsebében pedig ott lapul száznegyven ropogós márka, melyet anyukája bízott rá. Mire Berlinbe ér, már megtapasztalja, hogy a felnőttek néha nagyon gonoszak tudnak lenni.
Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és – gyakran csak e tájakon értett – szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, „legkulturáltabb” rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem. (Illyés Gyula)
„Hová tűntek Mókus Regő elveszett mogyorói? Pedig így ősszel és főleg télen nagy szüksége lesz rá… És hogy tanul meg Vendel korcsolyázni? A sorozat kilencedik részében csupa őszi-téli kalanddal találkozunk.”
Írta és rajzolta: Bartos Erika
Mondasz egy mesét? – hangzik a kérés esténként a kiságyból. Amolyan kisebb szertartás ez, amely segít lezárni a napot, ellazulni, és felkészülni arra, hogy belépjünk az álmok világába. Ehhez a különleges utazáshoz pedig olyan mesékre van szükség, amelyek képesek elvarázsolni a gyerekeket, tele vannak felejthetetlen szereplőkkel, izgalmas és varázslatos kalandokkal, mégis szívmelengetők és megnyugtatók egyben.
Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed milyenek a tehenek.
Az mégiscsak furcsa, ha egy kislányról kiderül, hogy nem egy van belőle, hanem kettő! Luise egy tóparti üdülőben találkozik Lottéval, aki jobban hasonlít rá, mint a tulajdon tükörképe. Egy kis nyomozás után megoldódik a rejtély: a lányok ikrek, és csak azért nem ismerik egymást, mert egyiküket az apa, másikukat az anya neveli. Hasonlóságuk sok bonyodalomhoz vezet: olyan egyformák, hogy talán még a szüleik sem tudnák megkülönböztetni őket. Vagy mégis?
A történet végére ez is kideül, ugyanis a testvérek szerepet cserélnek, és így próbálják meg kibékíteni egymással a szülőket. Vajon helyrehozhatja a gyerek, amit a felnőtt elrontott? Erről szól ez a megható, de egyben mulatságos regény.
„Gá, gá!” – kiált a Vadliba őrs. Vajon miféle kalandokat jelez a „harci” kiáltásuk? Nos, a srácok a regény elején még nem sejtik, miféle kalandokba csöppennek. Egyelőre csak beteg barátjukat, Pétert akarják elszórakoztatni. Vajon mi vidít fel leginkább egy beteget? Erre a célra egy kitalált cirkusz tűnik a legjobbnak, legalábbis addig, ameddig az elképzelt cirkuszból igazi nem lesz.
A regénybeli történet szolgált alapul az azonos című tévéfilmhez.
Weöres Sándor verse Reich Károly illusztrációival a legkisebbeknek.
