A Mazsola, Megint Mazsola meséskönyvek után most a televízióból is jól ismert zöld kismalac váratlanul testvért kap. Erről szól a folytatás, a Mazsola és Tádé mesekönyv. Mazsola  – éppúgy, mint néha a gyerekek – eleinte duzzogva és féltékenykedve figyeli, ahogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény, Tádé között. Hamar szívébe zárja a szelíd kis tengerimalacot, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor még ketten éltek az otthonos tökházban.

„Ilyen új s eredeti mese negyedszázadban egy születik. Mintha a magyar Andersennel találkoztunk volna!” Ezt írta az Újság 1941. december 19-én egy 19 éves lányról, aki tizenkét éves korában publikálta első meséjét és tizennégy évesen első meseregényét. 86 évet élt, ahogy visszaemlékezésében írja: „Csodaszép életem volt. Meseszép.” Az biztos, hogy a meséin nőtt fel több nemzedék is. A magyar televíziózás hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével teremtették meg a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait alkotta meg. Az ő ötlete alapján született meg a Cicavízió monoszkópja és a Tévé-Maci. A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan apró bábjelenetek váltották fel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, szintén bábsorozat, melynek több folytatása is készült. A bábok nagy részét Lévai Sándor tervezte, Mazsola és Cicamica figuráját Bródy Vera alkotta.

Manócska, Mazsola és Tádé a mai napig a bábszínházak kedvelt karakterei. Azok a mesék, amelyeken nagyszüleink nőttek fel, lenyűgözik a mi gyermekeinket is. A gyerekek számára is érhető párbeszédek, a csínytevések és a szülői minták visszaköszönése a hétköznapok történéseit mutatja be. A szereplőkkel könnyen lehet azonosulni akár nagyszülőként, szülőként vagy kisgyermekként olvassuk, nézzük vagy hallgatjuk a meséket.

A Mazsola és Tádé online könyvesboltunkban is megvásárolható.