Boribon kirándul (új kiadás)
Részösszeg: 1 813,50 Ft
Vásárold meg most kedvezményes könyvcsomagban:
A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig -legalábbis terjedelmét tekintve- alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak.
Nimo és kicsi Zen két apró erdei manógyerek, lakhelyük a Rengeteg-erdő, barátaik az erdei élőlények. Minden napjuk csupa kaland és felfedezés.
Most megismerheted őket Te is! Megjelent nyomtatott könyv formájában a Nimo és kicsi Zen kalandjainak 1. és 2. része, Az idegen szarvasbogár és Az elkóborolt őzgida.
A Nimo és kicsi Zen kalandjai mesekönyvsorozat II. kötet
Nimo és kicsi Zen egy forró nyári napon őzgidát talál a bokrok sűrűjében.
Vajon mit tesznek egy ilyen helyzetben?
Hogyan tudnak segíteni, hogy az őzgida ismét a családjával lehessen?
A Nimo és kicsi Zen kalandjai mesekönyvsorozat II. kötetében választ kapsz a kérdésekre.
Az mégiscsak furcsa, ha egy kislányról kiderül, hogy nem egy van belőle, hanem kettő! Luise egy tóparti üdülőben találkozik Lottéval, aki jobban hasonlít rá, mint a tulajdon tükörképe. Egy kis nyomozás után megoldódik a rejtély: a lányok ikrek, és csak azért nem ismerik egymást, mert egyiküket az apa, másikukat az anya neveli. Hasonlóságuk sok bonyodalomhoz vezet: olyan egyformák, hogy talán még a szüleik sem tudnák megkülönböztetni őket. Vagy mégis?
A történet végére ez is kideül, ugyanis a testvérek szerepet cserélnek, és így próbálják meg kibékíteni egymással a szülőket. Vajon helyrehozhatja a gyerek, amit a felnőtt elrontott? Erről szól ez a megható, de egyben mulatságos regény.
Ki ne ismerné A rendíthetetlen ólomkatona, Pöttöm Panna vagy A kis gyufaárus leányka meséjét gyerekkorából? Hans Christian Andersen, a világhírű dán meseíró szívszorító és tanulságos történetei generációk számára nyújtottak bepillantást a szerző olykor szomorkás, olykor felemelő mesevilágába.
Szundít a lapda, meg a sip,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik –
aludj el szépen kis Balázs.
Micsoda mulatság egy mackógyerek az osztályban! Nagy mancsa és körme ellenére Vackor ügyesen tornázik, könnyen megtanul olvasni és számolni, és hamarosan a gyerekek kedvence lesz. Ám amikor tavasszal kisüt a nap, a piszén pisze kölyökmackót csavarogni hívja medve természete, és aznap nem megy iskolába. Vajon mit szól ehhez az első bé?
Nimo és kicsi Zen két apró erdei manógyerek, lakhelyük a Rengeteg-erdő, barátaik az erdei élőlények. Minden napjuk csupa kaland és felfedezés.
Most megismerheted őket Te is! Megjelent nyomtatott könyv formájában a Nimo és kicsi Zen kalandjainak 1. és 2. része, Az idegen szarvasbogár és Az elkóborolt őzgida.
Jó böngészést az oldalunkon, a beszerzett könyvekhez pedig kalandos elmebeli utazásokat, élményeket, a felolvasásokhoz, meseolvasáshoz pedig a közösen eltöltött idő varázsát kívánjuk!
A Lenge Mini-sorozat kötetei a Lengemeséket szerető családok legkisebbjeinek szólnak.
Ismerd meg a Lengemesék állatszereplőit!
Tudd meg, hol élnek, mit szeretnek enni, kikkel barátkoznak! Mesélj róluk te is!
A magyar irodalom Nagy Mesemondója, Benedek Elek meséi a legkisebbek számára nyújtanak várhatóan felejthetetlen élményeket A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik.
Szabad-e locsolni? Locsolóversek, mondókák kicsiknek leporelló formában.
A hatkötetesre tervezett sorozat tematikusan és mesésen mutatja be Budapest gyerekek számára érdekes helyeit. A Duna című kötetből a folyó történetét, érdekességeit, illetve a főváros hídjait, szigeteit ismerhetjük meg. Minden kötethez fényképes foglalkoztatófüzet társul sok játékos feladattal és gazdag fotóanyaggal.
Ez az interaktív sorozat a Mi MICSODA igényességével nyújt ismereteket és szórakozást az olvasni még nem tudó és az éppen olvasni tanuló korosztálynak. A felnyitható kukucskálók felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, és aktív közreműködésre sarkallják őket. A bálnák és delfinek rokonok? Hogyan születik a kisbálna? Nem fáznak a cetek a hideg vízben?
Ég és föld találkozóhelyén, a háztetőkön dolgozik a kéményseprő. Kelemen megmenti a város lakóit – de a sapkáját senki nem veszi fel a sárból. Fiatal voltam, körülbelül húszéves, amikor megszületett bennem ez a mese. Azóta őrizgettem saját magamnak. Most elengedem, olvassák el mások is. Szegedi Katalin költői képeivel új életet kapott a réges-régi mese, és remélem, ma is lesznek, akiknek örömöt szerez, és akiket megvigasztal. A mesében benne van a hatvanas évek csodavárása, az, hogy semmi sem lehetetlen, s a hozzád méltó párod pillanatok alatt rád találhat. Marék Veronika
Az Eperjes Benjámin utca egyik hosszúkás, háromemeletes házának lakói meglepődve figyelik, hogyan lesz a kis cserfes, szertelen Illés Boriból szorgos, jószívű nagylány. Mindez pár hónap leforgása alatt történik, és Borinak nagy utat kell bejárnia hozzá: búcsút kell vennie gyerekes ábrándjaitól.
Illés Bori szereti a szép ruhákat, a tűsarkú cipőket, rajong a filmsztárokért és gyönyörű barátnőjéért, a szomszédban lakó Auer Szilviáért. Szilvia tanácsára magába bolondít egy fiút, akit nem szeret, egy divatos ruha miatt összeveszik a szüleivel, és gőgösen elfordul osztálytársaitól. Amikor új lakó érkezik a házba, Bori úgy érzi, eljött álmai hercege. Rudolfra azonban Auer Szilvia is szemet vet, és Bori rádöbben arra, hogy eddig félreismerte a barátnőjét. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé, és neki kell megváltoznia ahhoz, hogy elnyerje a titokzatos Rudolf szívét.
Szabó Magda lányregényeiben olyan kamaszlányokat ábrázol, akik rózsaszín képzeletvilágán átsejlik a felnőttek bűnökkel, kötelességekkel, szívfájdalmakkal teli élete, s az ábrándokat lassan felváltja a valóság. A Születésnap című regény is erről a lélektani fordulópontról szól, s története az 1960-as évek Budapestjén játszódik.
Milyen fák nőnek az erdőben? Hogyan töltik az állatok a telet? Miért fontosak az erdők?
Csináld velünk! – Találd ki, fejtsd meg, kísérletezz!
Tudtad? – Izgalmas adalékok, extra tudás
Nahát! – Rekordok és megdöbbentő tények
Megkérdeztük – Különleges interjúk
Ez az interaktív sorozat a Mi MICSODA igényességével nyújt ismereteket és szórakozást az olvasni még nem tudó és az éppen olvasni tanuló korosztálynak. A felnyitható kukucskálók felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, és aktív közreműködésre sarkallják őket. Mi minden van a várban? Mivel töltötték szabadidejüket a lovagok? Kik dolgoztak a várban?
A családi vonalat folytatja mind képileg, mind a történetben az új szöveg. Az előző részben a gyerekek saját elhatározásukból keltek útra és sikeresen teljesítették énkereső küldetésüket, lehetett értük aggódni, de nem volt félnivalónk. Itt viszont komoly szomorúság éri a családot: elveszik az apa, Kippkopp. Sőt, eltűnik, szintén egy viharban. Semmit nem lehet tudni róla, csak hogy nincs, sem azt, hogy szándékosan vagy véletlenül ment-e el, és hogy visszajön-e valaha.
A Mazsola, Megint Mazsola meséskönyvek után most a televízióból is jól ismert zöld kismalac váratlanul testvért kap. Ő is – éppúgy, mint néha a gyerekek – eleinte duzzogva és féltékenykedve figyeli, ahogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény, Tádé között. Hamar szívébe zárja a szelíd kis tengerimalacot, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor még ketten éltek az otthonos tökházban.
Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és – gyakran csak e tájakon értett – szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, „legkulturáltabb” rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem. (Illyés Gyula)
