2 990 Ft 2 542 Ft
Tirian király uralkodása alatt különös szóbeszéd kel szárnyra a birodalomban: Aslan, a Nagy Oroszlán hosszú idő után visszatért Narniába. A király és társai azonban hamarosan rádöbbennek, hogy a rejtélyes feltűnés mögött szörnyű hazugság rejtőzik, és a gonosz ezúttal saját alattvalóik között lapul. A maroknyi csapat mindent kész feláldozni az igazságért folyó küzdelemben…
C. S. Lewis a Narnia krónikái utolsó, hetedik kötetében egy lenyűgöző finálé során vonultatja fel a korábbi kötetekben megismert és megszeretett hősöket.
| Dimenzió | 110 mm x 180 mm x 22 mm |
|---|---|
| Kiadás éve | 2019 |
| Kiadó | Harmat Kiadó |
| Kötési mód | puha kötés |
| Szerző | C. S. Lewis |
| Terjedelme | 240 oldal |
| Vonalkód | 9789632884530 |
Sok millió évvel azelőtt, hogy az ember megjelent a Földön, a dinoszauruszok súlyos léptei alatt rengett a talaj. Az égen repülő őshüllők köröztek, miközben a világtengerekben a félelmetes fogazatú, nagy testű Plesiosaurusok indultak zsákmányra vadászni.
Milyen gyorsan futott a Tyrannosaurus rex?
Mért volt okos és megfontolt a Triceratops?
Milyen lehetett a Bakony sárkánya az iharkúti leletek tanúsága szerint?
Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek.
Michael Ende világhírű alkotásának főszereplője Bux Barnabás Boldizsár, aki egy könyvkereskedésben felfedez egy különleges kötetet: A Végtelen Történetet.
Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.
„Gá, gá!” – kiált a Vadliba őrs. Vajon miféle kalandokat jelez a “harci” kiáltásuk? Nos, a srácok a regény elején még nem sejtik, miféle kalandokba csöppennek. Egyelőre csak beteg barátjukat, Pétert akarják elszórakoztatni. Vajon mi vidít fel leginkább egy beteget? Erre a célra egy kitalált cirkusz tűnik a legjobbnak, legalábbis addig, ameddig az elképzelt cirkuszból igazi nem lesz.
A regénybeli történet szolgált alapul az azonos című tévéfilmhez.
A folyók fölött emelkedő magaspart barlangjaiban emberemlékezet óta baglyok élnek. Az egymást váltó nemzedékek mindig ide hordják zsákmányukat, itt költik ki és nevelik fel fiókáikat, engedelmeskedve a bagolyélet sok évezredes törvényeinek. De sorsuk összefonódott az e tájon élő emberek sorsával is; a tatárjárás, a török hódoltság, a szabadságharc néhány jelenete ott tükröződött nagyra nyitott, figyelő szemükben. Fekete István – Hú
