3 500 Ft
Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, csaknem teljes egészében a Duna mellett és a Dunán játszódik. Világa – a gyermek Jókai világa. Ő még ismerte a gőzhajózás előtti vízi világot, hajóséletet. Gyermekkorában gyakran riadhatott fel álmából a gabonás hajók hajnali ködből hallatszó kürtjeleire.
Elfogyott
Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, csaknem teljes egészében a Duna mellett és a Dunán játszódik. Világa – a gyermek Jókai világa. Ő még ismerte a gőzhajózás előtti vízi világot, hajóséletet. Gyermekkorában gyakran riadhatott fel álmából a gabonás hajók hajnali ködből hallatszó kürtjeleire. Részt vett Komáromban annak a dúsgazdag Domokos Jánosnak temetésén, akiben az irodalomtörténetírás Timár Mihály modelljét sejti. Noéminak is élő mintája volt, Lukanics Ottilia, Jókai gyámleánya. Az író 1870 táján ismerte meg, s a Balatonnál időzve, naponta meglátogatta Arácson; ekkor írta a Senki szigetének fejezeteit. A bűbájos idillt tehát valóságos élményekből, legbelső érzéseiből alkotta meg, s nem csupán fantáziájának szülötte. Az örökéletű mesén túl azonban ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és a társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségére.
| Vonalkód | 9789633491614 |
|---|---|
| Terjedelme | 536 oldal |
| Szerző | Jókai Mór |
| Kötési mód | keménytábla |
| Kiadó | Holnap Kiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Dimenzió | 142 mm x 197 mm x 20 mm |
Vuk családjának életét kioltotta a simabőrű. A rakoncátlan rókakölyköt nagybátyja, az öreg Karak veszi védelmébe. Megtanítja vadászni, megismerteti vele az erdő rejtelmeit, s óva inti a rá leselkedő veszélyektől. Vuk bebizonyítja, hogy leleményessége, ravaszsága révén bármikor képes túljárni a simabőrű és hű kutyái eszén. Fekete István népszerű regényét, amely a felnőtté válás izgalmas története, az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.
Bogáncs pumi a javából. Tehát nem puli, hanem pumi, amely ugyancsak a pásztorkutyák felekezetébe tartozik, de belül nyurgább a csontozata, kívül pedig rövidebb a szőre – mutatja be az író főhősét, aki pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi a dolgát a nyáj őrzésében, hűséggel követve gazdája minden intését. Egy napon azonban elszakad a pusztától, újabb és újabb kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok világába is belekóstol. A hosszasra nyúlt bolyongás minden érdekessége és izgalma sem feledteti azonban származását, szíve és ösztöne végül is visszavezérli természetes környezetébe, az öreg juhászhoz. A népszerű kötetet most felújított formában adja közre a Móra Könyvkiadó, Fekete István – Bogáncs.
Michael Ende világhírű alkotásának főszereplője Bux Barnabás Boldizsár, aki egy könyvkereskedésben felfedez egy különleges kötetet: A Végtelen Történetet.
Sok millió évvel azelőtt, hogy az ember megjelent a Földön, a dinoszauruszok súlyos léptei alatt rengett a talaj. Az égen repülő őshüllők köröztek, miközben a világtengerekben a félelmetes fogazatú, nagy testű Plesiosaurusok indultak zsákmányra vadászni.
Milyen gyorsan futott a Tyrannosaurus rex?
Mért volt okos és megfontolt a Triceratops?
Milyen lehetett a Bakony sárkánya az iharkúti leletek tanúsága szerint?
Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek.
„Gá, gá!” – kiált a Vadliba őrs. Vajon miféle kalandokat jelez a „harci” kiáltásuk? Nos, a srácok a regény elején még nem sejtik, miféle kalandokba csöppennek. Egyelőre csak beteg barátjukat, Pétert akarják elszórakoztatni. Vajon mi vidít fel leginkább egy beteget? Erre a célra egy kitalált cirkusz tűnik a legjobbnak, legalábbis addig, ameddig az elképzelt cirkuszból igazi nem lesz.
A regénybeli történet szolgált alapul az azonos című tévéfilmhez.
