Barion Pixel

Szerző

Lázár Ervin

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt. „Akkoriban jött a Nagy Imre-féle könnyítés, ennek hullámain eljutottam az egyetemre. Tulajdonképpen már ekkor éreztem, hogy a rosszakaróimnak sok jót köszönhetek. Amikor a felvételinél lapozgattak a bizonyítványomban, ott állt egy színjeles bizonyítvány, amelyben szerepelt, hogy magatartás tűrhető, kettes. Rákérdeztek, hogy ennek mi az oka, én pedig elmeséltem” – emlékezett vissza.[1]

1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója volt. 1961-ben megszerezte a magyartanári diplomát.

Az újságnál 1963-ig maradt: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa lett. 1965-ben Budapestre költözött, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedett el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író volt.

A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991–1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).

Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).[2]

Első gyermeke Lázár Zsófia, aki az ELTE BTK angol-olasz szakán végzett, édesanyja Király Erzsébet irodalomtörténész.

2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Forrás https://hu.wikipedia.org/wiki/Lázár_Ervin

Szerzői könyvek

A fába szorult hernyó

1 999 Ft

Egyszer fába szorult egy két (vagy három) szemű hernyó. Keserves jajongására a fa köré gyűltek a környéken járó állatok: a medve, a farkas, a kecske, a róka, a nyúl, a borz, az egér, a hőscincér és a katicabogár. Hosszas tanakodás után úgy próbálnak segíteni szegény hernyónak, hogy egymás hátára állnak, hátha úgy ki tudják szabadítani. De ki kinek a hátára kapaszkodjon? És vajon el tudják-e érni a síró-rívó hernyót?
Lázár Ervin humoros története először jelenik meg önálló kötetben, Kárpáti Tibor rajzaival.

A HÉTFEJŰ TÜNDÉR (7. KIADÁS)

2 999 Ft

Ki tünteti el a lázrózsákat Juli arcáról? Milyen lesz az időjárás, ha két Reggel összeverekszik a Tejúton? Melyik a legrátermettebb szurkos kezű királyfi? És hány feje van valójában Csodaország Tündérének? A szerző legnépszerűbb mesegyűjteménye szüntelen játék a szavakkal, műfajokkal. A sok lírai, álomszerű kép és hang humorral párosul. Jól megférnek egymás mellett a kötetben a szokatlan csattanójú állattörténetek, a népi hagyományból merítő írások és a rövid, abszurd mesék. A Móra Kiadó új Lázár Ervin-sorozatában Molnár Jacqueline festményei illusztrálják a huszonkét mesét. Vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel.

A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK (4. KIADÁS)

2 499 Ft

Petinek az apukája szerint túlságosan élénk a fantáziája. A kisfiú azt állítja, hogy rozzant pajtájukban egy idős oroszlán lakik. A szigorú apa felkér egy építészt, hogy bontsa le a tákolmányt, de a férfi inkább Peti pártjára áll. Össze is barátkozik Bruckner Szigfriddel, a kiérdemesült cirkuszi oroszlánnal, aki a feleségét, Szilviát keresi. Izgalmas nyomozás indul a városba érkező cirkuszban, ahol egy erőművész meg egy légtornász is segíti Petiéket. De vajon sikerül-e Szigfridnek még egyszer porondra lépnie?

A LEGKISEBB BOSZORKÁNY (3. KIADÁS)

2 999 Ft

Anya-Banya, a világvégi boszorkány régóta tanítja igézni, rontani és seprűn lovagolni három lányát: a fekete, tenyeres-talpas Rillát, a szőke nádszál Marillát meg a vörös, szeplős kis vakarcsot, Amarillát. Egy napon azt a feladatot kapják, hogy akadályozzák meg Király Kis Miklós és Tündér Tercia házasságát. A két idősebb testvér el is akarja veszejteni Miklóst, de a legkisebb boszorkány beleszeret, és tűzön-vízen át próbálja megmenteni. Vajon sikerül neki? Lázár Ervin megrendítő szerelmi története Ámi Lajos cigány mesemondó motívumkincséből táplálkozik, és először jelenik meg önálló kötetben Molnár Jacqueline boszorkányosan szép képeivel.

Szegény Dzsoni és Árnika

2 999 Ft

Írjál nekem egy mesét! kéri a kislány az apukáját. Azt is tudja, hogy kiről szóljon: a kacsakirályról meg a kacsa-királykisasszonyról. Na meg persze a gonosz Százarcú Boszorkáról, aki elvarázsolta őket. Szegény Dzsoni, a világ legszabadabb embere ugyanis beleszeretett Árnikába, de a Százarcú átka miatt egyikük mindig kacsa marad. Elindulnak hát a Hétfejű Tündérhez, hogy segítsen rajtuk. Útközben sok érdekes emberrel találkoznak, a kislány pedig folyton közbekérdez: Hová tűnnek a haragok? Ki a világ közepe? Mindenkinek van valamihez tehetsége? És a szeretet tényleg olyan, mint a varázslat? A mese végére minden kérdésre választ kapunk. Sőt még a Százarcú Boszorka százegyedik arcát is megismerjük