Barion Pixel

Szerző

Kormos István

1923. október 28-án született Mosonszentmiklóson, Kops Balázs és Kormos Anna törvényes gyermekeként, tehát Kops István néven. A Kormos családnevet 1944-ben vette fel. Szülei földműves napszámosként dolgoztak a Héderváry-birtokon. Édesanyja 1925 nyarán egy következő szülés szövődményeibe belehalt, akárcsak újabb fia. Az apa ekkor egy másik Kormos-lányt vett feleségül, majd hamarosan a fővárosba költöztek. Istvánt anyja halála után a cselédsorban élő nagyszülők kezdték nevelni. 1928-ban ők is Budapestre költöztek. Rövid ideig Angyalföldön, majd Kispesten, 1935-től az ekkor ugyancsak önálló város Pesterzsébeten éltek. Az apa második házassága megromlott, otthagyta feleségét és második fiát. 1944 nyarán erzsébeti lakásukat porig rombolta egy bomba – hamarosan a Báthory utcában talált lakhatást, így elköltözött szeretett nagyszüleitől. István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ez időben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Forrás https://hu.wikipedia.org/wiki/Kormos_István

Szerzői könyvek

Az égig érő fa – Verses népmesék

2 499 Ft

„A világ végén túlnan valahol,
volt egyszer egy királyi palota,
hetvenhét tornya szikrázott a napban,
sarkig tárva hetvenhét kapuja…”

Kormos István sarkig tárja a mesevilág kapuját az olvasó előtt. Verseiből régi kedves ismerősök lépnek elő a hős kiskondástól a csángó Erőntúlvalóig. A magyar népmesekincs legjavából válogatott történetekből megtudjuk, hogyan mentette meg a királyfi a háromágú tölgyfa tündérének életét, miképp nevettette meg az aranyszőrű bárány az egész udvart, és milyen furfanggal segítette trónra a macskakisasszony a király legkisebb fiát. A népi fordulatokban gazdag nyelv otthonosságát varázslatosan egészíti ki a Kormosra oly jellemző vidám verszene. A mesék alakjai ezúttal Nagy Norbert képein elevenednek meg az olvasó számára.

Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóró

4 499 Ft

Kormos István csetlő-botló, csavargó kölyökmackója éppen olyan, mint az óvodás gyerekek: játék közben elfelejtkezik az időről, nem eszi meg az ebédét, félve megy bele a Balatonba, hogy aztán annál nagyobb örömmel lubickoljon a hatalmas tóban. Egyetlen fura tulajdonsága van: mackó létére nem szereti a mézet. De talán ez is megváltozik, mire iskolába megy…

Vackor az első bében

4 499 Ft

Micsoda mulatság egy mackógyerek az osztályban! Nagy mancsa és körme ellenére Vackor ügyesen tornázik, könnyen megtanul olvasni és számolni, és hamarosan a gyerekek kedvence lesz. Ám amikor tavasszal kisüt a nap, a piszén pisze kölyökmackót csavarogni hívja medve természete, és aznap nem megy iskolába. Vajon mit szól ehhez az első bé?

Vackor világot lát

3 999 Ft

A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackó ezen a télen Budapestre látogat. Amíg szülei téli álmot alszanak, ő hógolyózik, korcsolyázik, hómedvét épít, beutazza Pestet és Budát. Szállásadója, Jolán néni sapkát, sálat ad rá, hogy meg ne fázzon, ám a városligeti Műjégpályán Vackor elveszíti a meleg ruhadarabokat. A kismedve megfázik, és ágynak esik. A hó meg csak hull, egyre hull, és lassan beteríti a várost.