A magyar mese- és gyermekirodalom megteremtőjének életútjában egy csodás mesevilág és a kevésbé csodás hétköznapok, az I. világháború utáni budapesti zűrzavar és a frissen Romániához csatolt Erdély tapasztalatai vegyülnek össze.

Benedek Elek már gyermekkorában megalapozta a mesék iránti szeretetét. Édesapja is a falujukban ismert és kedvelt mesemondó volt. Mesefordítással is foglalkozott, fordított Grimm-meséket, az Ezeregyéjszaka meséit és Csudalámpa címmel 37 nép 120 meséjét jelentette meg.
Benedek Elek ezer év magyar meséit gyűjtötte össze, mesemondóként pedig Elek Apó varázslatos mesélő stílusban átköltötte, így hozzájárult a modern irodalmi nyelv megteremtéséhez és terjesztéséhez. A könyvnek nagy érdeme, hogy saját gyűjtésű meséivel együtt, a félig-meddig elkallódott vagy nehezen hozzáférhető, Magyarország különböző vidékéről származó, többféle nyelvjárásban lejegyzett hatalmas meseanyagot Benedek Elek nyelvileg egységesítette.

A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik.